A fojtószelep a benzinmotorok fontos eleme. A gázpedál pedig csak a fojtószelep helyzetét szabályozza, amely “méri” a motorba jutó levegő mennyiségét. Megértjük, hol található a fojtószelep, hogyan van elrendezve a fojtószelep-szerelvény, és mik a meghibásodásának tünetei.
Mire való a fojtószelep
Mi is az a fojtószelep az autóban? Ez egy csappantyú, amely a motor működése közben szabályozza az üzemanyag-levegő keverék mennyiségét, megváltoztatva a légcsatorna átjáró szakaszát.
Szerkezetileg a fojtószelep szerelvény meglehetősen egyszerű. Ez egy házrész egy kerek csatornával, amely átfed egy fém “szirom”. A gázpedál vezérli – amikor maximális teljesítményre van szükség (a vezető a padlóig nyomja a gázpedált), a csappantyú elfordul a tengelye körül és teljesen kinyílik. Amikor a motor egyenletesen vagy üresjáratban jár, csak kissé van nyitva. Amikor a fojtószelep nyitva van, a szívócsőben lévő nyomás megegyezik a légköri nyomással vagy a turbófeltöltő által generált nyomással. Ha a fojtószelep zárva van, a nyomás csökken, és vákuum keletkezik – a motor úgy működik, mint egy szivattyú. Ez egyébként hatékonyan fékezi az autót.
A fő funkció – a levegő adagolása a motor terhelés alatti helyes működéséhez – mellett a fojtószelep lehetővé teszi, hogy a motor üresjáratban (a gázpedál teljes felengedésével) is működjön. Ez a gázpedálon található üresjárat-érzékelő (szabályozó) segítségével történik.
Ezenkívül a fojtószelep felelős a fékrásegítő teljesítményéért. Ez vákuumos elven működik, és a szívócsőhöz van csatlakoztatva. Ezért amikor a motor leáll, a fékpedál “kővé” válik – a vezető csak a saját lábának erejével kényszerül lassítani az autót. A gázpedál ugyanezt a tulajdonságát használják ki az adszorber kifúvására, amely a benzingőzöket felfogja. Végül a gázpedál vészhelyzetben a motor leállítására is használható a levegőellátás teljes elzárásával.
Mi tehát a gázkar feladata egy benzinmotorban? A stabil működésért, a fordulatszám és ennek megfelelően a kimenő teljesítmény szabályozásáért, a megfelelő szintű üzemanyag-fogyasztásért, a fékek hatékonyságáért és részben a környezetvédelmi követelmények teljesítéséért. A dízelekben, ahol az égési levegő szabadon rendelkezésre áll, a fojtószelep is beépítésre kerül. Szerepe azonban két funkcióra korlátozódik: a motor leállítása (normál vagy vészhelyzetben) és a levegőáramlás korlátozása az EGR-rendszer hatékonyabb működése érdekében. Hasonló a helyzet – a benzinmotoroknál, amelyek a szelepmagasság változtatásának rendszerével vannak felszerelve, amely maga is szabályozza a motorba belépő levegő mennyiségét.
A fojtószelepek kialakítása és típusai
Elemezzük a benzinmotorok fojtószelepének kialakítását. A fojtószelepek háromfélék lehetnek: mechanikus, elektronikus, valamint elektromechanikus vezérléssel. Nézzük meg, hogyan működik az első két típus, mivel a harmadik ezek kombinációja.
Mechanikus fojtószelep működtető
Mechanikusan működtetett fojtószelepekkel van felszerelve a legtöbb régebbi autó. Ez egy olcsóbb, de nem mindig egyszerű kialakítás, amely a gázpedál és a gázpedál közötti közvetlen mechanikus kapcsolatot jelenti – karok és rudak, vagy egy fémkábel segítségével.
Hogyan működik a mechanikus típusú gázkar? A gázpedál lenyomásával – ugyanezen rudakon vagy kábelen keresztül – elfordulásra és ennek megfelelően nyitásra kényszerül. Amikor a vezető felengedi a pedált, egy speciális rugó visszavezeti a fojtószelepet zárt helyzetbe.
Amikor a fojtószelep zárva van, az üresjárati fordulatszám-szabályozó (COC) fenntartja a minimálisan állandó forgattyútengelyfordulatszámot. Ez lényegében egy lépcsős elektromotor egy szeleppel, amely a szívórendszerbe belépő levegőt a zárt fojtószelep megkerülésével adagolja. A nagyon régi, karburátorral felszerelt autókban egyszerűen egy megkerülőcsatornát készítenek, amelyet egy mágnesszeleppel vagy vákuumszeleppel is meg lehet kerülni.
Elektronikus fojtószelep-működtető
Egy modernebb (és drágább) megoldás az elektronikus fojtószelep-működtető. A fő különbség ebben a konstrukcióban az, hogy nincs közvetlen mechanikus kapcsolat a gázpedál és a fojtószelep között. A rudakból és kábelekből álló rendszer helyett elektronikát használnak.
Az elektronikus rendszer számos összetevőből áll: elektromos gázpedál-működtető, gázpedál és gázpedálállás-érzékelők, elektronikus motorvezérlő egység (ECU).
A gázpedál vezérlésének folyamata az elektronikus fojtószelep-működtetőnél a következő. A gázpedál helyzetérzékelőtől érkező jel az ECU-ba kerül, ahol kiszámítják a szükséges üzemanyag- és levegőmennyiséget. Ezután a gázkar jelzést kap, és az elektromos működtető nyitja vagy zárja a fojtószelepet.
Az elektronikus működtető elsősorban a motor kívánt környezeti teljesítményének biztosítására szolgál – ezért is alkalmazzák széles körben a modern motorokon. Még akkor is, ha a vezető élesen lenyomja a gázpedált, a fojtószelep nem teljesen, hanem pontosan olyan mértékben nyílik ki, hogy a motor a fordulatszámához optimális mennyiségű levegőt és ennek következtében üzemanyagot kapjon.
Mire való még az elektromos működtetésű fojtószelep? Lehetővé teszi a motor nyomatékának változtatását anélkül, hogy a gázpedált nyomni kellene. A sebességtartó automatika például ezen a képességen alapul. A motor üresjárati fordulatszámát, mint sok más dolgot, automatikusan szabályozza. Hiszen az elektronikus gázpedálvezérlő rendszert a gázpedál helyzetérzékelőjén kívül számos forrásból származó jelek irányítják: a sebességváltóból, a klímaberendezésből, a fékpedál helyzetérzékelőjéből és így tovább.
A konstrukció minden változatában a gázpedál alkatrészei egy különálló házba vannak beépítve, amelyre a fojtószelep-helyzetérzékelő és az üresjárati fordulatszám-szabályozó van felszerelve. Szintén a ház része a motor hűtőrendszere. Az a tény, hogy amikor a légnyomás csökken, ami a csappantyún történik, a nedvesség lecsapódik róla – és hideg időben, a fojtószelep fagyállóval való fűtése nélkül, megfagy, és blokkolja az egység működését.
Gázkarcsap meghibásodása, megelőzés és javítás
A fojtószelep meghibásodásáról nyilvánvaló tünetekre késztet. Ha gondok vannak vele, a motor üresjáratban szabálytalanul jár, megszakításokkal (meghibásodásokkal) gyorsítja az autót, és veszít a teljesítményéből. Gondoljon a gázpedál meghibásodására, ha nehéz elindítani a motort, a gázpedálra adott nem megfelelő reakciója, valamint ha a gázpedál felengedésekor leáll.
Leggyakrabban a gázkarral kapcsolatos problémákat a felületén kialakuló korom- és szénlerakódások okozzák. Ennek a jelenségnek az okozói a motorolajgőzzel keveredő forgattyúházi gázok, amelyek a szívócsövön keresztül jutnak be a fojtószelepbe. És a régi autókban karburátorral, ahol a kész üzemanyagkeverék áthalad a fojtószelepen – és a benzinben lévő szennyeződések, jellegzetes “lakk” lerakódást hagyva.
Idővel a lerakódások felhalmozódnak, és a fojtószelep csatornáinak keresztmetszete csökken. Ezzel párhuzamosan a lerakódások megváltoztatják a csappantyú és az általa fedett csatorna geometriáját, ami miatt az lazán záródik. A csomópont hibásan kezd működni, az üzemanyag-fogyasztás megnő.
Annak érdekében, hogy a csappantyú ne emlékeztessen magára a problémákra, körülbelül 50 ezer kilométerenként meg kell tisztítani egy speciális, fojtószelepekhez való szerszámmal. Ehhez ki kell venni a fojtószelepet, ami a legtöbb esetben nem olyan nehéz.
Vannak olyan meghibásodások, amelyeket az ilyen megelőzés nem mindig akadályoz meg. Meghibásodhat az üresjárati fordulatszám-szabályozó, a fojtószelep helyzetének érzékelője, a sebességváltóban lévő fogaskerék. Végül a mechanikus meghajtású fojtószelepnél előbb-utóbb megkophat és elszakadhat a kábel. Néha áramló csövek és aljzatok, amelyeken keresztül a fagyálló folyadék megy.
A fojtószelep tisztításának költsége a szervizben alacsony, 1500 rubel környékén, ha az autó kialakítása nem jelenti a fojtószelep eltávolításához a szívócső szétszerelését (ez ritka). És ahhoz, hogy a motor az elektronikus fojtószelep javítása vagy akár cseréje után megfelelően működjön, a fojtószelepet hozzá kell igazítani.
A javítás előtt, hogy később ne érjen meglepetés, ajánlatos tisztázni, hogy az adaptálás benne van-e a teljes költségben. Előfordul, hogy a javítás végén a gátlástalan szervizekben külön számlázzák ki a javítást.
Adaptáció nélkül előfordulhat, hogy az autó nem indul jól. Az is előfordulhat, hogy maga az ECU egyszerűen úgy változtatja meg a beállításokat, hogy a motor helytelenül és nem hatékonyan működik.
összességében
- A fojtószelep a belsőégésű motorokban található eszköz, amely szabályozza a levegő mennyiségét.
- A fojtószelep felelős a motor zavartalan működéséért, tőle függ az üzemanyag-fogyasztás szintje, a fékek hatékonysága és részben a környezetvédelmi követelmények teljesítése is.
- A fojtószelepeknek két fő típusa van: mechanikus és elektromos meghajtású. Az utóbbit a gázpedál és a fojtószelep közötti közvetlen mechanikus kapcsolat hiánya különbözteti meg.
- A fojtószelep meghibásodásainak és meghibásodásainak elkerülése érdekében 50.000 km-es futásteljesítményenként a csomópont megelőző tisztítását kell elvégezni a speciális autókémia segítségével.
0 Comments