Furcsa motorok: nyolc henger, 12 sorban, és még sok más

A modern autógyártók nem különösebben kényeztetnek minket motorváltozatokkal. A négyhengeres, hathengeres, V6-os és V8-as motorok alkotják korunk főbb kínálatát. A világtörténelemben azonban voltak néhány nagyon eredeti konfigurációk! Ma ezekről beszélünk a Dromon.

A teljes szabványosítás, a moduláris kialakítás, az egységes platformok, a méretcsökkentés és a szigorú környezetvédelmi előírások korában az autógyártók, különösen a tömegpiacon, általában nincs más választásuk, mint négy- vagy akár háromhengeres motorokat kínálni. Ez a valóság, ez a helyzet, és ez a közeljövő, tetszik vagy sem. Az amerikai autók, SUV-k és prémium autók még mindig „komolyabb” konfigurációkat használnak – V6, V8, L6 –, de még ez sem fog sokáig tartani: azonnal eszünkbe jut a Volvo, amelynek minden benzin- és dízelmotorja négyhengeres és 2,0 literes. Nem is olyan régen a BMW és a Mercedes-Benz mérnökei bejelentették, hogy státusz és imázs okokból megtartják a V12-es konfigurációt. Ma már ezek a német cégek nem gyártanak ilyen motorokat. Manapság a 12 hengeres motorok a sportautók és az igazi luxusautók, például a Bentley kiváltsága.

De ez nem volt mindig így, és sokan még emlékeznek a dicső napokra, amikor a normál hengerűrtartalmat és a „helyes” konfigurációt nagyra értékelték. Manapság még az olyan „prozai” motorok is nehezen találhatók, mint a keresztben beépített öt- és hathengeres soros motorok. Valószínűleg emlékszel az Audi vagy a Volvo modellekre, valamint a Chevrolet Epica-ra, de tudtál a keresztirányban (!) beépített 8 hengeres motorral rendelkező Bugattiról? Ma egy kicsit tovább és mélyebbre tekintünk, felidézzük azokat az autókat, amelyeken a legfurcsább motorok először megjelentek, és még néhány példát is hozunk a közelmúltból.

Straight-Eight (1919)

• Konfiguráció — soros 8 hengeres
• Gyártók: Isotta Fraschini, Bugatti, Leyland Motors, Duesenberg

Nem titok, hogy számos autóipari motor konfiguráció a repülőgépiparból származik. A soros 8 hengeres motor, amely általában meglehetősen erős és hosszúkás, ideális volt a szivar alakú repülőgépekhez. Az első autó, amely ilyen motort használt, az 1919-es Isotta Fraschini Tipo 8A volt. Egy évvel később ezt a konfigurációt a Leyland Motors is kipróbálta, de a legnagyobb népszerűségre a Bugatti (Európában) és a Duesenberg (az Egyesült Államokban) szerezte. A középső fotón az egyik legszebb autó látható a történelemben: a hatalmas (6,2 m hosszú, 1,65 m hosszú motorháztetővel) Bugatti 41 Royale Coupe, amelynek 12,8 literes motorja 275 lóerőt és lenyűgöző 785 Nm nyomatékot fejlesztett! A Bugatti mérnökei azt is kitalálták, hogy egy 8 hengeres „soros” motort „beépítenek” a Type 251 versenyautó karosszériájába, amely mindössze 2,5 literes hengerűrtartalommal 9000 fordulat/perc sebességre pörgött és 250 lóerőt fejlesztett. Tudomásunk szerint ez a megoldás a mai napig egyedülálló. Sokkal később egy kevéssé ismert olasz cégnek támadt az az ötlete, hogy V16-os motort helyezzen el keresztben, de erről később…

Soros tizenkét hengeres (1920)

• Konfiguráció — soros 12 hengeres
• Gyártók: Corona, Packard

Úgy tűnhet, hogy nem lehetett hosszabb, mint ugyanazon Bugatti 41 Royale Coupe motorháztetője, de úgy tűnik, akkoriban még nem mindenki olvasta Freudot, mert alig egy évvel később, 1920-ban a francia Corona cég előállt azzal a szörnyű ötlettel, hogy soros 12 hengeres motort épít. Egy ilyen, 7238 cm³ hengerűrtartalmú motor még össze is szereltek, de költségei rendkívül magasak voltak, és hossza miatt egyetlen meglévő autóba sem lehetett beépíteni. Kicsit később a Packard egyetlen példányban gyártott egy hosszú limuzint Straight-Twelve motorral, amelyet a legenda szerint a Packard család egyik tagja vezetett 1929-ben bekövetkezett haláláig, majd a mesterművet egyszerűen selejtezték.

W12 (1927)

• Configuration — W-shaped 12-cylinder
• Manufacturers: Bentley, Napier Lion, Audi, Volkswagen

A modern történelemben is vannak olyan autók, amelyek motorháztetője alatt W12-es motor dolgozik. Például néhány VW-csoport modell, különösen a luxus Bentley Flying Spur. De mindez sokkal korábban kezdődött, még 1927-ben, amikor az abszolút sebességrekordért folyó küzdelem éppen csak kezdetét vette. A legaktívabb résztvevők között volt John Cobb és Malcolm Campbell. Utóbbi ötlete volt, hogy a Napier Lion W12 repülőgép-kompresszoros motort adaptálják a Bluebird versenyautóhoz, hogy versenyezzen a Sunbeam-mel. Ez a 24,0 literes (!) motor 875 lóerőt fejlesztett, és 1928. február 19-én Campbell új rekordot állított fel 333 km/h-val, amely azonban csak pár hónapig állt fenn. A W12-es konstrukciót ezután hosszú időre feledésbe merült, és csak 1990-ben emlékeztek rá, amikor a Life hasonló 3,5 literes motorokat kezdett beépíteni F35 versenyautóiba, amelyek az F1 egyik legsikertelenebb modelljei közé tartoztak. 1991-ben jelent meg az Audi Avus koncepcióautó ezzel a motorral, amelyet később a VW-csoport is használt.

V16 (1929)

• Konfiguráció — V alakú 16 hengeres
• Gyártók: Maserati, Alfa Romeo, Auto Union, BRM, Cizeta

A V16 motor először 1929-ben jelent meg a Maserati Tipo V4 sportautóban, és az olaszokat azonnal követte az innovatív megoldásairól, különösen az első elsőkerék-meghajtású autó (L29) gyártásáról ismert amerikai Cord cég. Szinte ugyanakkor az Alfa Romeo úgy döntött, hogy a Maserati motorját használja a Tipo 162 versenyautó-projektjében (3,0 liter, 490 LE), és az 1930-as évek legerősebb sportautója az Auto Union Typ C lett, amelynek 520 LE-s V16-os motorját a Porsche fejlesztette ki két kompresszorral. A második világháború után a V16-os konfigurációt, mindössze 1,5 literes hengerűrtartalommal, a BRM versenyautókban használták, 1989-ben pedig megjelent a nagyszerű Marcello Gandini által tervezett, zseniális és gyönyörű Cizeta Moroder szuperautó. V16-os motorja (6,0 liter, 560 LE) keresztben volt beépítve! 1995-ig mindössze nyolc ilyen autó készült.

12 Boxer (1949)

• Konfiguráció — 12 egymással szemben elhelyezett henger
• Gyártók: Cisitalia, Porsche, Ferrari

A Porsche az egyik kevés vállalat (a japán Subaru jut eszembe), amely még mindig használ egymással szemben elhelyezett motorokat, és csak a Boxster, Cayman és 911 sportmodellekben. Ezért nem meglepő, hogy az egzotikus V12-es konfiguráció 180°-os hengerelzárással, azaz egy 12 hengeres „ellentétes” motor, ugyanazon stuttgarti mérnökök munkája, de még 1949-ben született, amikor Ferdinand Porsche egy ilyen motort javasolt mindössze 1,5 literes (!) hengerűrtartalommal a Cisitalia roadsterhez. A motor lenyűgöző 10 600 fordulat/perc sebességre tudott felpörögni, és 385 lóerőt fejlesztett, ami a Cisitaliának akár 300 km/h-s sebességet is lehetővé tett volna. Az autó azonban soha nem jutott el a Grand Prix-re, és a következő hasonló konfigurációjú motor csak 1964-ben jelent meg a Ferrari versenyautóiban. 1967-ben azonban a Porsche 917 ismét megnyerte a Le Mans-i versenyt. Mindazonáltal az első sorozatgyártású 12 hengeres boxermotorral felszerelt autó ismét egy Ferrari volt – a 365 GT4 Berlinetta Boxer 1973-ban. Összesen 387 ilyen autó készült mindössze 11 év alatt.

N16 (1966)

• Konfiguráció: két 8 hengeres, egymás fölé szerelt motor
• Gyártók: BRM, Lotus

Itt van egy konfiguráció, amelyről biztosan sokan még nem hallottak. Ez azonban nem meglepő, hiszen egy fél évszázaddal ezelőtt megjelent, tisztán sportcélú és egyedi konstrukcióról van szó. Mi az az H16? Lényegében két 8 hengeres, egymás fölé szerelt „ellentétes” motor. Kinek jutott eszébe ez a szokatlan ötlet? A BRM (British Racing Motor) találta ki ezt az eredeti megoldást, válaszul arra, hogy a Formula 1-es versenyeken 1966-ban átálltak a 3,0 literes motorokra. Annak ellenére, hogy a két főtengely miatt a motor rendkívül nehéz volt, Jim Clarknak sikerült a H16-os motorral felszerelt Lotus 43-asával megnyernie az 1966-os Amerikai Nagydíjat. Az ötlet azonban nem tartott sokáig, és hamarosan a BRM és a Lotus visszatért az akkoriban hagyományosabb V12-es motorokhoz.

8 Boxer (1968)

• Konfiguráció — ellentétes 8 hengeres
• Gyártó: Porsche

Egy másik „ellentétes” motor, de ezúttal 8 hengeres, és ismét a Porsche gyártmánya, ezúttal 1968-ból. Ebben az évben léptek életbe az új szabályok a 3,0 literes motorokra vonatkozóan, és a Porsche azonnal létrehozta a 908 versenymodellt, amelyet egy nagyon szokatlan konfigurációjú motorral szereltek fel. El kell mondani, hogy az első évben ez a motor gyakran meghibásodott, és folyamatosan fejlesztették. De 1969-re elérte csúcsteljesítményét (350 LE) és megbízhatóságát, ami lehetővé tette a Porsche számára, hogy három év egymás után megnyerje a csapatbajnokságot.

V10 (1992)

• Konfiguráció — V alakú 10 hengeres
• Gyártók: Dodge, BMW, Volkswagen, Audi, Lamborghini, Lexus

A V10 konfiguráció az autógyártók körében meglehetősen népszerűtlen, már csak a hossza és a terjedelme miatt is. De 1992-ben az amerikai Dodge bemutatta a Viper szuperautót, amely éppen egy ilyen motorral volt felszerelve, szörnyű 8,0 literes hengerűrtartalommal és 406 lóerővel. Ezt követően ezt a motort többször is továbbfejlesztették az új Viper modelleken, és a legújabb generációban már 640 lóerőt fejlesztett. (8,4 liter). 2005-ig senki sem érdeklődött a V10 iránt, amikor a BMW hirtelen bemutatta az M5 szedán (E60) új generációját, 507 lóerős, 5,0 literes V10-es motorral. Így kezdődött minden. Kicsit később ezt a konfigurációt átvette a VW-csoport, amely egy egész sorozatot dobott piacra ilyen motorral, köztük sportautókat (Lamborghini Gallardo, Audi R8) és meglehetősen praktikus járműveket (VW Touareg V10 TDI). Egy másik példa a közelmúltból a Lexus exkluzív szuperautója, az LF-A.

W16 (1995)

• Configuration — W-shaped 16-cylinder
• Manufacturers: Jimenez, Bugatti

A W16 motor konfiguráció említésére elsőként a 2003-ban megjelent, 1000 lóerős Bugatti Veyron jut eszünkbe, amelyet 2007-ben egy 1500 lóerős hiperautó követett, amelynek motorháztetője alatt egy 8,0 literes turbófeltöltésű, 64(!)-szelepes motor dolgozott. Korunk ezek a ragyogó és gyors autói kétségkívül nyomot hagynak az autóipar történelmében, és igazi kincsek lesznek a gyűjtők számára. De… a W16-os motor nem a Bugattiban jelent meg először. Az egyedülálló ötlet szerzője a francia mérnök Ramon Jimenez volt, aki még 1995-ben megalkotta a Jimenez Novia szuperautót, amely W16-os motorral volt felszerelve. Honnan vette az ötletet? Egyszerű: Jimenez négy 1 literes Yamaha FZR-1000 motorkerékpár-motort vett, és ezeket két főtengelyes, 80 (!) szelepes W16-os motorrá kombinálta, majd két turbófeltöltőt szerelt be, így 567 lóerős teljesítményt ért el.

V5 (1997)

• Konfiguráció — V-alakú 5 hengeres
• Gyártók: Volkswagen, SEAT

Sokan valószínűleg emlékeznek erre a meglehetősen furcsa konfigurációra – a V5-re –, mert viszonylag nemrég, 1997-ben jelent meg, és még Oroszországban is értékesítették. Valamilyen oknál fogva a Golf negyedik generációjában a Volkswagen úgy döntött, hogy a meglévő L4 és V6 motorok közé beépít egy 2,3 literes (148 LE) V5 motort. A motor fő előnyei a kompakt méretek és a V6-hoz képest alacsonyabb súly voltak. A VW Passat, Bora és Seat Toledo modellekbe is beépítették. Ez a motor egyedülálló maradt: azóta senki sem használt hasonló konfigurációt.

W8 (2001)

• Configuration — W-shaped 8-cylinder
• Manufacturer: Volkswagen

Ez az utolsó furcsa konfiguráció a bemutatónkban, amely ismét a Volkswagen Csoporthoz tartozik: valamilyen oknál fogva ezek a gyártók – az Audi, a Porsche, a Bentley és maga a Volkswagen – az utóbbi években ellenállhatatlan vágyat éreztek a legszokatlanabb elrendezések megalkotására. Kár, hogy sok közülük a modern „modularitás” és szabványosítás miatt zsákutcának bizonyult, mint például ez a W8-as motor ötlete. Emlékezzünk vissza, hogy a VW már régóta gyárt úgynevezett VR5 és VR6 soros motorokat. Ezekből, vagy pontosabban két, csak 15°-os szögben elforgatott VR4-ből, amelyeket egyetlen „térd” kötött össze, született a W8 (összesen csak 72°-os szögben). Ennek a 4,0 literes motornak a fő előnye a kompakt mérete, de teljesítménye meglehetősen átlagos, 275 LE. A W8-at csak 2001-ben szerelték be a Passatba, és kevesebb mint 50 000 ilyen autó készült.