Az ékszíj a motor olyan része, amely úgy tűnik, hogy egy modern autó működése során nem igényel különösebb figyelmet, és évekig nem igényel karbantartást. De ha teljesen megfeledkezik a szervizelési előírásokról, bajok történhetnek. Ami valószínűleg a motor nagyjavításában vagy akár cseréjében fog végződni. Ezért ennek a mechanizmusnak az eszköznek, jellemzőinek és tipikus problémáinak megismerése minden autótulajdonos számára hasznos. Egyszerűen és világosan fogunk róla beszélni.
Mi az az időzítő fogaskerék
Az időzítő fogaskerék egy gázelosztó mechanizmus. Minden belsőégésű motor legfontosabb alkatrésze. Enélkül a motor elvileg nem képes működni. Végül is az időzítő mechanizmus vezérli a szívó- és kipufogószelepeket, amelyeken keresztül a levegő vagy a munkakeverék belép a hengerekbe, és a kipufogógázok a kipufogócsőbe távoznak. És mivel a kulcsfontosságú folyamatoknak szigorúan meghatározott időpillanatokban kell lezajlaniuk, az időzítés különleges pontosságot igényel – a pontatlanságok megengedhetetlenek. És természetesen az alkatrészek megbízhatósága is óriási szerepet játszik.
Hogyan működik és miből áll a vezérműlánc
Az autók több mint egy évszázados történetében a mérnököknek többféle gázelosztó rendszert sikerült kipróbálniuk. Legtöbbjük egzotikussá vált. Ma például nem találkozunk tömegmodellekkel, amelyekben van orsó időzítés. És a kétütemű motorok, ahol a szelepek szerepét maga a dugattyú végzi, csak motorkerékpárokon és speciális berendezéseken maradt. És az elektromágneses vezérléssel ellátott ígéretes változatok, éppen ellenkezőleg, még nem hagyták el a kísérletek szakaszát.
Ezért nézzük meg a leggyakoribb kialakítást – tárcsás szelepekkel. Nagy valószínűséggel ez az, amelyik az Ön autójának belsőégésű motorjában lesz. Ha a lehető legegyszerűbben írjuk le az időzítést, akkor így működik:
- Minden motorhengerben legalább két szelep van – egy szívószelep és egy kipufogószelep. Amikor az első kinyílik, levegő vagy levegő és üzemanyag keveréke kerül a hengerbe. A második kinyílik, hogy kiengedje az égéstermékeket. A szelepek olyan rudak, amelyek egyik végén kitágulnak, hogy egy “lemezt” képezzenek, amely elzárja a hengerbe való bejutást.
- A szelep másik végére egy excentrikus megvastagításokkal (bütykökkel) ellátott tengely hat – ezt nevezzük vezérműtengelynek. Ahogy a tengely forog, a bütykök a szelepeket közvetlenül vagy további karokon (lengőkarokon) keresztül nyomva nyitásra kényszerítik. A szelep egy erős rugó hatására záródik, amikor a rá ható bütyök a tengely másik oldalán van.
- Az alsó szelepvezérlésű rendszerek már régen az archív ritkaságok kategóriájába kerültek. Ma a szelepek a hengerek felett, a hengerfejben helyezkednek el. Ezekre egy (SOHC – Single Overhead Camshaft) vagy két (DOHC – Double Overhead Camshaft) vezérműtengely hat, ahol mindegyik egy másik szelepcsoportot működtet.
- Miatt az időzítőműnek a motor ciklusainak megfelelően kell pontosan működnie, a forgattyús tengelyhez van kötve. Az időzítő mechanizmus meghajtása különböző módon valósul meg: fogaskerékkel, lánccal vagy kevésbé zajos vezérműszíjjal. A kialakítástól függetlenül az elv ugyanaz: a vezérműtengelynek szigorúan kétszer olyan lassan kell forognia, mint a forgattyús tengelynek.
- A csendes, pontos és megbízható lánc- vagy szíjhajtású időzítés segíti a nyugtatók, cipők és feszítők működését, általában automatikusan kiküszöböli a rugalmas láncszem megereszkedését, amely az alkatrészek felmelegedésével és kopásával keletkezik.
- A szelepnyitás sorrendjét és időtartamát időzítési fázisoknak nevezzük. Sok modern motoron ezek a paraméterek menet közben változnak a fordulatszámtól, a fordulatszámtól, a terheléstől és egyéb tényezőktől függően. Az összetett folyamatot egy különálló időzítő rendszer kezeli, amely képes a vezérműtengelyeket a hajtáshoz (és természetesen a forgattyús tengelyhez) képest kissé elmozdítani, vagy további mechanizmusok segítségével megváltoztatni a vezérműtengely profilját.
Hogyan lehet felismerni, hogy ki kell cserélni az ékszíjat
Az ékszíjhajtás csendes működésével, konstruktív egyszerűségével és viszonylag alacsony költségével szerzett népszerűséget. Ennek a rendszernek azonban van egy jelentős hátránya – korlátozott élettartama, elsősorban magának a szíjnak.
Annak érdekében, hogy ne mulassza el a meghibásodásának pillanatát, mindenekelőtt tanulmányoznia kell az adott modell karbantartási előírásait. Az autógyártók általában 60-120 ezer kilométeres futásteljesítménynél vagy 5-10 év után írják elő az úgynevezett vezérműszíj-készlet (szíj, valamint a feszítő- és esetenként a vezetőgörgők) cseréjét, mivel a vezérműszíj gumiszövetes anyaga idővel öregszik és veszít tulajdonságaiból. Sok szerelő azt tanácsolja, hogy ezzel egyidejűleg a hűtőrendszer vízpumpáját is újítsa fel, ha azt ugyanaz a szíj hajtja.
Van olyan vélemény, amely szerint a vezérműszíj kritikus fontosságára való tekintettel azt előre – 10-15 ezer kilométerrel a hivatalos futamidő lejárta előtt, a következő tervezett karbantartáskor – kell kicserélni. Ez különösen igaz azokra az autókra, amelyek fokozott igénybevételnek vannak kitéve: éles gyorsítások, terepen vagy töredezett utakon való közlekedés, nagyon alacsony hőmérsékleten való működés, vagy éppen ellenkezőleg, rendellenes melegben, amikor az időzítő mechanizmus meghajtása túlzott igénybevételnek van kitéve.
Egy külön forgatókönyv: használt autó vásárlása, amelynek szerviztörténete nem állapítható meg pontosan. Ebben az esetben a szakemberek azt javasolják, hogy az első adandó alkalommal ellenőrizzék és szükség esetén cseréljék ki az ékszíjat.
Ha rendelkezik alapvető lakatos ismeretekkel és némi tapasztalattal, a diagnózist saját maga is elvégezheti. Gyakran az időzítőhajtás burkolatában szervizablakokat biztosítanak a szíj ellenőrzésére. A repedések, szakadások, kopások és más, vizuálisan észrevehető sérülések jó okot adnak az óvatosságra. A vezérműszíjnak feszesnek kell lennie, és a görgőnek (vagy görgőknek, ha több van) csendesen és játék nélkül kell forognia.
Mi történik, ha nem cseréli ki a vezérműszíjat
A legvalószínűbb, hogy egy nap a szíj elszakad. Legalábbis abban a pillanatban a motor leáll, és nem fog beindulni. De ennél is rosszabb a helyzet – a modern motorok olyan szorosan vannak felépítve, hogy amikor az ékszíj elszakad, a megállt szelepek általában találkoznak a mozgó dugattyúkkal. Az ilyen ütésnél bekövetkező roncsolódás veszélye végzetes lehet: a bonyolult és drága javítás az egység felnyitásával biztosított, és néha a szétszerelés sem segít – az egész belsőégésű motort ki kell cserélni.
Más szóval, az ékszíj nem olyan pótalkatrész, amin érdemes spórolni. És természetesen figyelemmel kell kísérni a futásteljesítményt, hogy ne mulassza el az időzítő rendszer tervezett karbantartási időszakát.
Melyik a megbízhatóbb – szíj vagy láncos időzítés
Elméletileg az időzítő láncos hajtás nem igényel figyelmet az autó teljes élettartama alatt. A gyakorlatban azonban vannak olyan esetek, amikor az ilyen rendszert az ékszíj futásteljesítményével összevethető futásteljesítménynél kell javítani. Minden az adott motor kialakításától és üzemmódjától függ. Átlagosan a lánc akár 150-200 ezer kilométert is kibír.
Úgy vélik, hogy a szíjjal ellentétben a lánc nem szakad el hirtelen, ezért biztonságosabb a motor számára. Mielőtt végleg meghibásodna, a vezérműlánc hajtása általában fokozott zajjal tájékoztat a meghibásodásról. Gyakran a lánc túlzott nyúlását az elektronika érzékeli, és kigyullad a műszerfalon a Check Engine lámpa.
A megnyúlt lánc azonban veszélyes is. A szíj egyébként, bár gumiból van, szinte nem tartozik ebbe a körbe. A hirtelen gyorsításkor vagy hideg motor indításakor meggyengült lánc megugorhat egy vagy több fogat a fogaskerekeken, ami visszafordíthatatlanul megzavarja az időzítés fázisait. A szelepek katasztrofális találkozása a dugattyúkkal ilyen esetben szintén nem zárható ki. Ezért rendszeresen ellenőrizni kell a vezérműlánc-mechanizmus állapotát, bár ritkábban, mint a vezérműszíjjal ellátott autóknál.
Mi törhet még el az időzítő mechanizmusban
A szíjtörés vagy a vezérműlánc túlzott megnyúlása olyan kritikus hiba, amely visszafordíthatatlan következményekkel járhat. Azonban a jól bejáratott vagy egyszerűen csak rosszul karbantartott autókon előfordulhatnak és egyéb hibák is az időzítő mechanizmus munkájában, amelyek nem vezetnek a motor leállásához, de nagymértékben elrontják a vezető életét.
Például a kopott szeleptömítések (más néven olajsapkák) kenőanyagot szivárogtatnak a hengerekbe. Emiatt a motor füstölni kezd, és belülről korom borítja. A rossz minőségű üzemanyagból eredő lerakódások felhalmozódása a szelepeken elhanyagolt esetekben azok “lógásához” vezet, amikor a rugó már nem tudja a szelepet zárt helyzetbe visszahúzni.
Néha a láncfeszítők meghibásodnak vagy a szíjgörgőcsapágyak fütyülnek. Néha az elektronika vagy az időzítő mechanizmusok meghibásodnak, ami akár a rendszer vészüzemmódba kapcsolását is okozhatja.
Az ilyen meghibásodások következménye a motor egyenetlen működése, nehezen indul vagy túlmelegszik, veszít a teljesítményéből és a vonóerőből, nő az üzemanyag-fogyasztás. A mozgáskomfortról ilyenkor nem kell beszélni.
Teljes következtetések
- A gázelosztó mechanizmus a motor legfontosabb rendszere, amely nélkül nem tud működni.
- A GDM számos részből áll. A rendszerek különböznek a vezérműtengelyek, szelepek számában, az elektronika jelenlétében vagy hiányában. De a működésben a legfontosabb a mechanizmus meghajtása.
- A láncos hajtás időzítése bonyolultabb és zajosabb, de általában két-háromszor hosszabb ideig szolgál, mint a szíjhajtás.
- Egy elszakadt vezérműszíj vagy túlfeszített lánc a szelepek dugattyúkkal való találkozásához és ennek következtében költséges motorjavításhoz vezethet. Vagy motorcseréhez.
- Az ékszíjat a gyártó előírásai alapján érdemes preventív jelleggel cserélni.
- Az egyéb vezérléshibák a motor egyenetlen működéséhez, túlmelegedéshez, teljesítményvesztéshez és megnövekedett üzemanyag-fogyasztáshoz vezetnek.